Mindig nagyra Ă©rtĂ©kelik, hogy egy olyan rĂłzsaszĂn műfaj szerzĹ‘je, mint Brenna Watson, az ĂĽgy ismeretĂ©ben mutatja be törtĂ©nelmi cselekmĂ©nyeit, amit egy ad hoc kĂ©pzĂ©s nyĂşjt. Mert Brenna az a törtĂ©nelemdiplomás, aki egy nap Ăşgy döntött, hogy kiaknázza alkotĂłi vĂ©náját, kezdve attĂłl, hogy tökĂ©letesen tanulmányozta cselekmĂ©nyeinek terĂ©t.
Nem más szerzĹ‘k egyesĂtik a rĂłzsaszĂnt Ă©s a törtĂ©nelmit Nora Robertsalul kell Ă©rtĂ©kelni, hogy e narratĂv keverĂ©k másik nagyszerűsĂ©gĂ©t idĂ©zzem. Mert ilyen kĂĽlönleges alkalmakkor a kreativitás Ă©s a jĂł dokumentáciĂł csodákat tesz. De Brennának megvan az a cum laude elismerĂ©se, mint törtĂ©nelem szakon.
Talán ezĂ©rt is lassabb a ĂĽtem a publikáciĂłk tekintetĂ©ben, Watson esetĂ©ben a rĂłzsaszĂn műfaj irányzatánál. Annyi bizonyos, hogy minden egyes cselekmĂ©nyĂ©n aprĂłlĂ©kos környezetet Ă©lvezĂĽnk, Ă©s mĂ©g az idĹ‘krĹ‘l, használatokrĂłl Ă©s szokásokrĂłl is informatĂv pontot. Ha ráadásul a cselekmĂ©nyek a romantika azon pontja felĂ© szakadnak, amely kĂváncsian fricskázza a bosszúállĂłt, akkor mĂ©z pehelyre.
A 3 legjobb Brenna Watson-regény
hó és tűz földje
A Távol-Nyugatnak szerelmi törtĂ©netei is voltak a terĂĽletek meghĂłdĂtása Ă©s a szegĂ©ny indiánok ĂĽldözĂ©se között. AprĂł rĂ©szleteket fĂ©lretĂ©ve, hogy ebbĹ‘l az alkalombĂłl egy nagyszerű kalandot Ă©ljĂĽnk át, amely tĂşlmutat a rĂłzsaszĂn műfajon, Ă©s egy nagyon Ă©lĂ©nk cselekmĂ©nyt szĂłlĂt meg intenzĂv feminista szabással.
Chicago, 1887. Violet Montroe Ă©lete arcok Ă©s nevek egymásutánja, olyan emberek, akik nyom nĂ©lkĂĽl elhaladnak családja vendĂ©gháza mellett. EgĂ©szen addig, amĂg egy coloradĂłi farmer, Christopher Anderson ott marad, Ă©s a sors egy fordulata után felesĂ©gĂĽl nem kĂ©ri. Violet azzal az illĂşziĂłval fogadja, hogy saját otthona van, Ă©s csak a fĂ©rjĂ©nek takarĂt Ă©s fĹ‘z.
A tanyán azonban kellemetlen meglepetés vár rá: Christopher hat másik férfival él egy házban, és csak azért vette feleségül, mert szüksége volt egy szobalányra.
Miközben Violet azon gondolkodik, hogy hazatérjen-e vagy maradjon Coloradóban, felfedezi a férfit, akit feleségül vett, megköti a város és a tanya népét, és ezen a tájon találja magát, amely félelmet, de egyben kalandot is kelt. Hamarosan rájön, hogy Violet, aki feleségül vette Christophert, egy új ember, aki képes felülkerekedni múltja és annak az idegennek az árnyain is, aki most a férje.
A jövő a te neved
A szerelem erős ellentmondása tölti be ezeket az oldalakat. Marian Fillmore még mindig hitetlenkedik mardi bárója, Hamilton hirtelen halála miatt. A lelke mélyén a megkönnyebbülés sokkal nagyobb, mint a gyász. A megvetésnek és rossz bánásmódnak alávetett egész élet nyitottnak tűnik a boldogságra, túlmutat a szokások és a belsővé tételre váró, roncsoló morál kötelékein.
De a fĂ©rje mĂ©g halála után is tudta, hogyan kell jĂłl megkötni. Ha Marian nem tesz eleget a vĂ©grendeletben meghatározott feltĂ©teleknek, mindent elveszĂt, hajlĂ©ktalan nĹ‘vĂ© válik. Bizonyos nyugalmat csak a bárĂł fia megjelenĂ©se ad, akitĹ‘l alig hallott, mert Amerikában lakott.
A fiĂş egyĂĽttĂ©rzĹ‘ szemĂ©lyisĂ©ge, megĂ©rtĂ©se Ă©s nyitott szelleme megalkuvĂł emberrĂ© teszi Ĺ‘t. ElragadĂł jelenlĂ©te az ideális ember egĂ©szĂ©t tetĹ‘zi. Marian hamarosan nagy Ă©rzelmeket Ă©rez iránta, amelyeket alig tud uralni. HosszĂş Ă©vek Ăłta tartjuk távol a szĂvet, hogy abban a pillanatban az egyes ĂĽtĂ©sek jelzett ĂĽtĂ©seit is fenntarthassa.
Amikor Marian felfedezi, hogy fiatal mostohafia teljes mértékben viszonozza, a belső konfliktus kiéleződik. Mindketten tudják, hogy kapcsolatuk megengedhetetlen egy hamis és cinikus társadalomban. Végül a végrendeletben foglaltak be nem tartásával is szembesül.
De a szerelem következmĂ©nyeit nem szabad mindig figyelembe venni, ha bennĂĽk csak a boldogság nagyszerű lehetĹ‘sĂ©gĂ©nek elvesztĂ©sĂ©t találja. A szokatlan szerelmesek mindent szembe fognak nĂ©zni szerelmĂĽkĂ©rt. Az elutasĂtás Ă©s a gyengesĂ©g pillanataival, sĂşlyosbodĂł kritikával Ă©s akár szemĂ©lyes veszĂ©llyel is szembesĂĽlnek. Amit elhatároznak, az jelzi a lĂ©pĂ©seiket a remĂ©nyteljes jövĹ‘ felĂ©, vagy a szokások Ă©s az állĂtĂłlagos jĂł modor behĂłdolásának sötĂ©tsĂ©ge felĂ©.
A Hereford rĂłzsa
IdĹ‘vel kĂĽlönbözĹ‘ emberek vagyunk. MĂ©g inkább, amikor visszaszerezzĂĽk azt a fiatal fĂ©rfit, aki voltunk, Ă©s szembesĂtjĂĽk azzal a fĂ©rfival vagy nĹ‘vel, akivĂ© válik. A kĂ©rdĂ©s az, hogy mĂ©rlegeljĂĽk, milyen mĂ©rtĂ©kben változtathatjuk meg magunkat annak Ă©rdekĂ©ben, hogy a mĂşltunkhoz nĂ©lkĂĽlözhetetlen szemĂ©lynek mutassuk be magunkat, ha teljesen megváltoztatjuk a nĂ©zĹ‘pontját.
A NapĂłleon elleni hadjárat közepĂ©n Ă©s testvĂ©re halála után Nicholas Hancock elhagyja a hadsereget, hogy Sedgwick Ăşj grĂłfja legyen. Vele ĂgĂ©retet hoz, amit kĂ©nytelen lesz megszegni, amikor a fiatal Madeleine Radford keresztezi Ăştját. Nicholas kĂ©nytelen felesĂ©gĂĽl venni, hogy elkerĂĽlje a botrányt, Ă©s elhatározza, hogy száműzi legszerĂ©nyebb birtokára, LondontĂłl távol.
Tizenegy évvel később, miután találkozott egy partin, a király kifejezi vágyát, hogy találkozzon feleségével, Madeleine-nel, és Nicholasnak nem lesz más dolga, mint újra megkeresni. De a nő, akivel Herefordban találkozik, már nem az a rémült és félénk fiatal nő, akit maga mögött hagyott. Még az a szerény vagyon sem ugyanaz, mint amit rá hagyott.
SzĂĽlethet-e szerelem a neheztelĂ©s hamvaibĂłl? És az idĹ‘ begyĂłgyĂtja a rosszindulat sebeit? Nicholasnak Ă©s Madeleine-nek szembe kell nĂ©znie a mĂşltjával, hogy megtudja.