Az igazi zseni megtalálása mindig könnyű. Az irodalomban nagyon jĂł ĂrĂłk vannak, akár több, akár több, mint rossz. De mint minden más elkötelezettsĂ©gben, Ĺ‘ket is Ă©rinti a genetikai vĂ©letlen, hogy minden művĂ©szet vagy mestersĂ©g összehasonlĂthatatlan pĂ©ldájává tegyĂ©k Ĺ‘ket.
Julio Cortázar az egyik ilyen gĂ©niusz. Zsenialitásának egy rĂ©sze a nyelv szintĂ©zisĂ©ben rejlik, abban a kĂ©pessĂ©gben, hogy elpusztĂthatatlan kĂ©peket állĂtson elĹ‘ olyan kifejezĂ©sek rĂ©vĂ©n, amelyek tökĂ©letesek formájukban Ă©s hátterĂĽkben.
Olyasmi ez, mintha Cortázar felfedezte volna a nyelv trĂĽkkjĂ©t, amely egy olyan narratĂva metanyelvĂ©szĂ©vĂ© teszi, amely vĂ©gtelenĂĽl termĂ©keny mezĹ‘vĂ© vált, ahová kĂ©pzeletĂ©t veti. CĂłrtazar számára felszabadult a nyelv, hogy tetszĂ©s szerint vagy szĂĽksĂ©g szerint használhassa a vĂ©gsĹ‘ kompozĂciĂłhoz. Van, aki összehasonlĂtja Kafkával, de Ĺ‘szintĂ©n szĂłlva szerintem nincs szĂn.
A mondatok Ă©s bekezdĂ©sek az irodalmi alkĂmia gyĂĽmölcsei, amelyekben nĂ©ha az elidegenedĂ©st konformálják, a valĂłságbĂłl valĂł kilĂ©pĂ©st, hogy felfedezzĂ©k azt lĂ©nyegi termĂ©szetĂ©nek prizmája alatt; vagy tökĂ©letes törtĂ©netek, amelyekbĹ‘l elkĂ©pesztĹ‘ lehetĹ‘sĂ©g nyĂlik a lehetĹ‘ legmĂ©lyebb elbeszĂ©lĂ©sĂ©re Ă©s behatolására.
A valóság, de a fantázia is tökéletes harmóniában lép át a tükör egyik oldaláról a másikra. Az irodalom mint varázslat. Egyik regényemben megmentettem az egyik idézetét: „Sétáltunk anélkül, hogy kerestük volna egymást, de tudtuk, hogy azért sétálunk, hogy megtaláljuk egymást.” Ennél többet nem kell elmondani...
Julio Cortázar 3 ajánlott könyve
Rayuela
Kétségtelenül a legjobb munkája. Horacio Oliveira elmélkedik létezéséről, életmódjáról, döntéseiről, de… meddig akarunk olvasni? Mit kell tudnunk? Mikor kell befejezni ezt a történetet?
A cselekmĂ©nyt minden kitalált elbeszĂ©lĂ©si szándĂ©k tekintetĂ©ben zavarĂł jellegĂ©vel mutatjuk be nekĂĽnk. És legbelĂĽl ez egy kicsit olyan, mint maga az Ă©let. A törtĂ©net csomĂłja a megjĂłsolt, a dolgok termĂ©szetes rendje, a többĂ© -kevĂ©sbĂ© várt reakciĂłk, a javasolt szekvenciális olvasási kĂĽlönbsĂ©gek arra hĂvnak bennĂĽnket, hogy Ăşj olvasĂłk legyĂĽnk minden Ăşj olvasásban.
Mert soha nem vagyunk ugyanazok, és soha nem fogjuk tudni ugyanazt a könyvet elolvasni, ha megváltoztatjuk a sorrendet. Horatiusról és körülményeiről alkotott benyomásaink soha nem lesznek ugyanazok, attól függően, hogy hogyan viszonyulunk az olvasáshoz.
Szinopszis: "Contranovela", "egy Ĺ‘rĂĽlet krĂłnikája", "egy hatalmas tölcsĂ©r fekete lyuka", "heves rázás a hajtĂłkán", "figyelmeztetĹ‘ kiáltás", "egyfajta atombomba", "felhĂvás a rendetlensĂ©gre" szĂĽksĂ©ges "," gigantikus humor "," gĂĽgyögĂ©s "...
Ezekkel és más kifejezésekkel Rayuela, a regény, hogy Julio Cortázar 1958 -ban kezdett álmodni, 1963 -ban jelent meg, és ettől kezdve megváltoztatta az irodalom történetét, és rengeteg fiatal életét rázta meg szerte a világon.
bestiary
NĂ©ztĂ©l már tĂĽkörbe Ă©s megkĂ©rdezted magadtĂłl, hogy ki vagy? Ne aggĂłdjon, a törtĂ©netkötet szereplĹ‘i vĂ©gĂĽl megteszik helyetted. A fenevad felfedezĂ©se, az alapvetĹ‘ Ă©lĹ‘lĂ©ny, amely egy ránĂ©zĹ‘ tĂĽkörben tudatosĂtja lĂ©nyĂ©t, nem mindig kĂ©nyelmes, de egyĂ©rtelműen szĂĽksĂ©ges. Ez nem egy mutáciĂłs folyamat, bár megvan a fantáziája...
Szinopszis: A Bestiary az első mesekönyv, amelyet Julio Cortázar igazi nevén publikál. Ebben a nyolc remekműben nincs legkisebb baba vagy fiatalos másnaposság: tökéletesek.
Ezek a törtĂ©netek, amelyek mindennapi tárgyakrĂłl Ă©s esemĂ©nyekrĹ‘l beszĂ©lnek, termĂ©szetes Ă©s Ă©szrevehetetlen mĂłdon lĂ©pnek át a rĂ©málom vagy a kinyilatkoztatás dimenziĂłjába. A meglepetĂ©s vagy kĂ©nyelmetlensĂ©g minden szövegben olyan fűszer, amely leĂrhatatlan Ă©lvezetet nyĂşjt az olvasásban.
Történeteik felzaklatnak bennünket, mert nagyon ritka vonásuk van az irodalomban: bámulnak minket, mintha várnának tőlünk valamit.
A műfaj ezen igazi klasszikusainak elolvasása után a világról alkotott véleményünk nem maradhat ugyanaz. A Bestiary a "Bestiary" "Levél egy fiatal hölgynek Párizsban" "House taken" "Fejfájás" "Circe" "A menny kapuja" "Omnibus" és "Far" áll.
Cronopios Ă©s hĂrnevek
MĂ©lyen legbelĂĽl fantáziák vagyunk, az örökkĂ©valĂłság szĂnlelĂ©sei, mint a pitypangmagok. Cortazar fantáziája az egzisztenciális tobzĂłdás, ahol a legnevetsĂ©gesebbet Ă©s a legszebbet is megtalálhatjuk a vetemek között.
ElidegenedĂ©s a minden vagy semmi lĂ©tfontosságĂş funkciĂłjárĂłl nevetni. LĂra vagy költĹ‘i prĂłza, gyöngyszemek az olvasás kifinomult ĂzlĂ©sĂ©nek felfedezĂ©sĂ©hez.
Ă–sszegzĂ©s: A Historias de Cronopios y de Famas egy fantasztikus utazás, amely eltávolĂt minket a valĂłságtĂłl, Ă©s elvisz minket a játĂ©kos univerzumba, amelyet Cortázar teremtett az egyes napi helyzetek között növekvĹ‘ tereken belĂĽl.
Az abszolĂşt hĂ©tköznapi dologban rejlik az a kĂ©pessĂ©g, hogy a legsejtlenebb megfigyelĂ©sekre adjunk okot, Ă©s megtörjĂĽk azt a kĂ©nyes egyensĂşlyt, amelyben Ă©lĂĽnk. A Cronopios lĂ©tezĂ©se, azok a nedves Ă©s zöld lĂ©nyek, kiderĂĽlt Cortázarnak egy szĂnházi elĹ‘adás során, nem sokkal Franciaországba Ă©rkezĂ©se után.
Az elkövetkezĹ‘ Ă©vekben elkezdenĂ©m felhalmozni a törtĂ©neteket, amelyek vĂ©gĂĽl nĂ©gy kĂĽlönbözĹ‘ kategĂłriába sorolhatĂłk, Ă©s egyetlen kötetben, cĂmmel jelentek meg. Cronopios Ă©s Famas törtĂ©netek, 1962. Cortázar mesterien utasĂt bennĂĽnket, hogy szakĂtsuk meg az Ă©let unalmát.
Aztán kĂ©zen fogva vezet minket, hogy meglátogassunk egy teljesen rendhagyĂł családot. Körbejárja azt az erĹ‘t, amely minden műanyag dologban Ă©s Ă©lettelen tárgyban rejtĹ‘zik, ami körĂĽlvesz minket, hogy a világot elbűvölĹ‘ hĂres kĂ©pzeletbeli lĂ©nyekben csĂşcsosodjon ki.
Ez a könyv a prĂłza Ă©s a költĂ©szet, a filozĂłfia a vĂgjátĂ©k, a krĂłnika Ă©s a fantázia keverĂ©ke. Ez a könyv tökĂ©letes garancia arra, hogy mĂ©g a legmordulĂłbb embert is megmosolyogja.