Santiago Posteguillo 3 legjobb könyve

Valószínűleg a legeredetibb spanyol író a történelmi regényekben Santiago Posteguillo. Könyveiben tiszta történelmi elbeszélést találunk, de élvezhetjük azt a javaslatot is, amely túlmutat a történelmi tényeken, hogy elmélyedjünk a gondolat vagy a művészet vagy az irodalom történetében.

Az eredetiség abban rejlik, hogy képes szigorúságot alkalmazni egy olyan irodalomban, amely vonzza az olvasókat is, akik egyensúlyt keresnek a tudás és a szórakozás között, nagyrészt folyékony, dinamikus nyelvvel. Így bestseller lett, amely képes meggyőzni a purisztikusabb kritikusokat és a szórakoztató regények iránt jobban érdeklődő olvasókat. Kétségtelen, hogy a szintézis nagy erénye csak egy bölcs íróban lehetséges, kommunikációs készséggel és nagy kreativitással.

Zárójelekkel jelzem, hogy egyik legelismertebb műve, az Africanus trilógia itt található:

Gyakran előfordul az is, hogy minden író és egy téma kimerítő ismerője végül enged a sorozatírásnak vagy a sagáknak. A római világról szóló trilógiáit nagy tisztelettel fogadták minden irodalmi területen.

És mindezt mindössze 10 év irodalom iránti elkötelezettségében. Egy olyan időszak, amikor ez a szerző pazarolt történelmi fikciók nagyon változatos, nagy rejtélyeket jelent, vagy teljesen lenyűgöző történelmi vonatkozásokat mesél el. Ahogy sok olvasója jobban értékeli történelmi mondáit, a legjobb műveiből válogatom más utakat, történelmi utólagos regényeket, különleges utóízzel, a csodák leleplezésére képes író által felfedezett differenciális árnyalattal ...

Santiago Posteguillo legjobb 3 legjobb regénye

Róma én vagyok

A Római Birodalomnak nincsenek titkai Posteguillo számára. Nála jobban senki sem foglalkozik a legnagyobb mítoszokkal, hogy több fényt derítsen. Tények tisztázása, de az empátia és a mimika szintjei elérése is (Posteguillóig lehetetlen), a minket megelőző régi világ nagyszerű férfiaival és nőivel. Ave Santiago és mindenki a történelem legnagyobb császárának újrafelfedezésének zűrzavarába.

Róma, ie 77. A kegyetlen Dolabela szenátort korrupció vádjával állítják bíróság elé, de a legjobb ügyvédeket fogadta fel, megvette az esküdtszéket, és ráadásul arról is ismert, hogy erőszakot alkalmazott mindazokkal szemben, akik szembeszállnak vele. Senki sem mer ügyész lenni, mígnem hirtelen, minden ellentmondás ellenére egy fiatal, mindössze huszonhárom éves patrícius beleegyezik, hogy vezesse a vádat, megvédje Róma népét és megtámadja az elit hatalmát. Az ismeretlen ügyvéd neve Gaius Julius Caesar.

A kimerítő történelmi szigort és a rendkívüli elbeszélői képességet mesterien ötvöző Santiago Posteguillonak sikerül elmerítenie az olvasót a csaták hevében, végigsétálnia a legveszélyesebb utcákon, miközben a szenátorok csatlósai minden sarkon leselkednek, megéli a Julius nagy szerelmi történetet. Caesar Corneliával, az első feleségével, és végül megérti, hogyan származott az ember a mítosz után.

És Julia kihívta az isteneket

A történelmi, Julia Domna római császárnéként élte dicsőséges idejét tizennyolc évig. Az irodalomban az Santiago Posteguillo aki visszanyerte a zöld babérokat (soha nem hozta jobban a babért, mint a par excellence győzelem római szimbólumát), és mellesleg a nőiességet igazolja a nyugati kultúránk eredetéből.

Kezdettől fogva a Planet Award 2018 szükségszerűen fontos elismerés lenne Posteguillo számára, hogy még jobban elmélyedjen nagy főszereplőjében ebben az amúgy is kettős sagában, amely az ókori világ szerelmeseinek elengedhetetlen történelmi kötetének törekvése.

Júlia dicsősége, amelyet a nő könyörtelen harcával kovácsoltak egy egész birodalom irányítása alatt, azzal a bölcs és meggondolatlan meggyőződéssel érkezett, hogy csak azáltal, hogy veszélyes fronton látja magát, nyerheti el mindenki csodálatát. És így történt.

De amikor elérkezik az idő, hogy a hatalomban valami többnek bizonyuljon, mint a hitves, a betegség árnyéka lebeg rajta, és a rák napjainkhoz oly közel idézi.

Júlia számára azonban a legrosszabb az, ha fiai, Caracalla és Geta kibékíthetetlenül szembesülnek egy olyan hatalommal, amely még nem is az övé. Mitől merít erőt a gyengeségből, hogy megpróbáljon megállítani egy testvérgyilkos küzdelmet, amely minden erőfeszítését és elhivatottságát a földre vetheti.

Mivel az emlőrák elkerülhetetlenül elterjedt a testében, Julia időnként a legkeserűbb vereséget érzi saját élete és a jövő mögött. De ... az istenek sorsa vagy esélye, csak egy olyan új lendület, mint a szeretet, visszanyerheti őt a harcok leglelkesebbé tételére.

A szerelem, mint egy kar, amellyel újrakezdheti utolsó nagy kísérletét, hogy új távlatokat nyújtson a birodalomnak, mielőtt napjainak alkonya elviszi, bárhová is érheti; felülmúlva az istenek gondviselését, akikkel úgy tűnik, nem hajlandó tárgyalni utolsó életütéseiről.

A pokol hetedik köre

Ezt a különböző munkát a Julia már emlékezetes sagává tett bibliográfiája közé szorítom. De ez nem szeszély, hanem egy nagyon érdekes munka élvezése.

Kétségtelen, hogy a művészi alkotást általában és különösen az irodalmi alkotást nagyrészt meggyötört lelkek táplálják. Nem hiszem, hogy van olyan alkotó, aki nem kereste volna a pusztulás, a kétségbeesés, a melankólia, a feledékenység vagy a szomorúság legmélyebb zugait, hogy szublimálja az egyetemes irodalom nagy műveit.

A generációs címkéken, a színlelt vagy igényes tematikus csoportosításon, a hivatalos felismerésen, a tendenciákra hajlamos történelmi tendenciákon túl (érdemes haragudni) és mindarra, amit az emberi ész szokásos csoportosítási tendenciája megállapít, a teremtésnek van pontszáma. Közös, kreatív muzikalitás. A legszebb teremtés nem létezhet a pokolban járt alkotó lélek ellensúlya nélkül.

Ebben a könyvben, amely oly sok írót mutat be nekünk a történelemben, akiket körülményeik büntetnek, Santiago Posteguillo Dante pokoljához fordul, mint az irodalmi alkotás paradigmája. Dante egyetemes emblematikus szerző isteni vígjátékával. És a siker a referenciában maximális.

A labirintusos pokol sokat ad önmagából, hogy fogadja az állandó látogatókat vagy az alkalmi turistákat, mindannyian hajlamosak vagyunk sétálni azon a helyen, ahol az alvilág megnyitja réseit. A pokol ezrei üldözték a történelem nagyszerû szerzõit, amint azt maga a könyv hivatalos szinopszisa is hirdeti, a KGB -tõl a nácizmusig, minden háborútól bármilyen személyes veszteségig, a cenzúrától a számûzetés hontalan érzéséig. A pokol egy állapot, provokált vagy önindukált.

De amikor az irodalom egyfajta gyógymóddá, placebóvá, a bűnösség kiengesztelésének helyévé vagy más lelkekkel való találkozás helyévé válik, a pokol részben indokolt, és a büntetés enyhül.

Fantasztikus áttekintés a világirodalomról címkék vagy hivatalos megfontolások nélkül, megközelítés több szerzőhöz, akik éreztek és írtak, akik pokoljukat és démonaikat papírra vetették, több -kevesebb reménnyel, többé -kevésbé azzal a szándékkal, hogy halhatatlanná tegyék a lélek romlandóját

Santiago Posteguillo további ajánlott regényei…

Én, Julia

Egy regény, amely ismét visszanyeri a nőiesség által történelmileg megtagadott ragyogást, és olyan igaz, mint ahogy azt a bizonyítékok fényében bebizonyították.

Az évezredes Róma császári hatalmáért vívott harcok között Julia intelligenciája a történelem egy olyan szakaszát szolgálja, amely végül kritikus lehet az ismert világ kormányzása szempontjából, de nyilvánvaló instabilitása miatt őt, Júliát Istennővé alakította. a Birodalom tervei.

És ez volt az a végső úticél, amelyet már kelt, ugyanaz, amely végül az első legerősebb császárnévá emelte őt, egy dinasztia fejét, amely földalatti manővereinek és a stratégiai adományoknak köszönhetően a katasztrófa szélén konszolidálódott. .

A csodált császárné kamatoztatni kezdte az állam lényegét, érmékbe verve jelent meg, és tudta, hogyan lehet ő az első nagy nő, aki olyan kettős erőfeszítéssel uralkodik a világon, amellyel minden nőnek szüksége van bármilyen üzlet elvégzéséhez.

rohadt Róma

Egy ijesztő feladat, amit csak Santiago Posteguillo tudott vállalni. Mert amikor úgy tűnik, hogy mindent elmondtak egy olyan nagy történelmi személyiségről, mint Julius Caesar, akkor itt a tökéletes alkalom, hogy mindent áttekintsünk. Nem annyira, hogy megnyíljon az új forgatókönyvek előtt, hanem azért, hogy közelebb kerüljön, összhangban és empátiával a karakterrel.

A 2022-es spanyolországi legkelendőbb regény, a római „én vagyok” óriási sikere után Santiago Posteguillo folytatja nagyszerű irodalmi projektjét, amely Julius Caesar életét meséli el, a klasszikus nagy karakterének szentelt sagájának várva várt második részében. Róma.

A könyvek vére

A könyvek varázsa, amelyek elmondják, mi történt minden történelmi pillanatban. A tintával és vérrel teli oldalak varázsa.

A könyvek civilizációnk alapvető tanúságtételei attól a pillanattól kezdve, hogy az írás történelmünk alapvető útjává vált. Alapvető könyvek és egybeeséseik napjainkba. Könyvek, amelyek nem mondtak el mindent, és mások túl sokat.

Minden más író vagy írástudó vállalta a fő felelősséget, hogy elmondja nekünk, mi történt őseinkkel, végül is a világunkkal.

Posteguillo végigvezet bennünket a történelemen oly sok könyvön keresztül, amelyek nagyon különleges életről, fontos döntésekről és néhány rejtélyről beszélnek, amelyek ma palackba írva jutottak ránk ...

Azon az éjszakán, amikor Frankstein Don Quijote -ot olvasott

E szuggesztív cím alatt találunk néhány történetet, amelyek kapcsolódnak a történelmi lehetőségek varázslatához, vagy inkább a véletlenekhez, amelyek az irodalom révén összekapcsolják a történelem mechanizmusát.

Egyfajta párhuzamos krónikák alternatív bepillantást nyújtanak a történelem nagyon releváns eseményeire, a Shakespeare által írtak valódi hitelességétől a könyvekig, amelyek gúnyolták az egyház impimaturját, és amelyek megnyithatják az egyház által bemutatott sötét valósággal makacs elméket.