Vannak szerzĹ‘k, akik a legjobb műveik mögĂ© bĂşjnak. Ez az eset Aldous Huxley. Boldog világ, publicada en 1932, pero con carácter atemporal, es esa obra cumbre que todo lector reconoce y valora. Una Transzcendentális sci -fi regĂ©ny, amely elmĂ©lyĂĽl a társadalmi Ă©s politikai tĂ©mákban, en la perspectiva ya intuida en esos inicios del siglo XX sobre lo que podrĂa llegar a ser la civilizaciĂłn humana a resultas de su organizaciĂłn social cada vez más burocratizada e inaccesible para la mayorĂa de sus miembros.
El encaje del individuo en la moral imperante, en la legislaciĂłn pertinente y en los sistemas de organizaciĂłn planteados siempre resulta un difĂcil acomodo. El ser humano, por naturaleza siempre contradictorio, difĂcilmente puede someterse a dictados permanentes, a no ser que los dirigentes sean capaces de conseguir un efecto, un engaño, un truco para someternos a todos.
És mĂ©g a huszadik században olyan szerzĹ‘k, mint maga Huxley vagy George Orwell felvetettĂ©k, amit a disztĂłpikus jövĹ‘tĹ‘l vártak, hĂradásnak Ă©s igazság utáni. Jelenleg nem ritkán tapasztaljuk, hogy elmerĂĽlĂĽnk abban a jövĹ‘ben, amely a jelenĂĽnk, Ă©s amelyet önbeteljesĂtĹ‘ jĂłslatkĂ©nt Ă©rtĂĽnk el, Ă©s amelyeket olyan szerzĹ‘k hoztak nyilvánosságra, mint ez a kĂ©t korábbi, Ă©s nĂ©hány más, aki a politikatudományokba merĂĽlt.
Aldous Huxley három alapvető regénye
Boldog világ
No podĂa ser de otra forma. En primer lugar del ranking de este autor y probablemente dentro de cualquier ranking un poquito más amplio de literatura del siglo XX. Que sientes frustraciĂłn, toma una dosis de soma y reajusta tu pensamiento hacia la felicidad que te ofrece el sistema.
Hogy kĂ©ptelen vagy kiteljesedni egy embertelen világban, vedd be a dupla adag soma -t, Ă©s a világ vĂ©gĂĽl az elidegenedĂ©s pazar álmában fog magához ölelni. A boldogság valĂłjában soha nem volt más, mint a kĂ©miai kiigazĂtás. Minden, ami körĂĽlötted törtĂ©nik, egy kiszámĂthatĂł általános terv, alapvetĹ‘ iránymutatásokkal, fĂ©lĂşton a sztoicizmus, a nihilizmus Ă©s a kĂ©miai hedonizmus között ...
A regĂ©ny egy olyan világot Ăr le, amelyben a legrosszabb jĂłslatok vĂ©gre valĂłra váltak: a fogyasztás Ă©s a kĂ©nyelem istenei diadalmaskodnak, Ă©s a gömb tĂz látszĂłlag biztonságos Ă©s stabil zĂłnába van rendezve. Ez a világ azonban feláldozta az alapvetĹ‘ emberi Ă©rtĂ©keket, Ă©s lakĂłit in vitro termelik a futĂłszalag kĂ©pĂ©re Ă©s hasonlatosságára.
La Isla
La explosiva idea de Un mundo feliz, su extraordinaria exposiciĂłn y la increĂble repercusiĂłn social siempre debiĂł quedar insertada en el imaginario del autor. Revisitar una obra redonda no puede ser fácil, asĂ que mejor no sucumbir a la idea. Pero Huxley, en un arrebato de buen ánimo, pensĂł en escribir sobre la utopĂa que pudiera superar la distopĂa de su gran obra.
A sziget azt a lehetsĂ©ges világot kĂ©pviseli, ahol az emberek kiteljesedhetnek Ă©s boldogok lehetnek azokban a pillanatokban, amikor az Ă©let lehetĹ‘vĂ© teszi számunkra, hogy boldogok legyĂĽnk, mĂg a tanulás Ă©s a bölcsessĂ©g a szomorĂşságbĂłl merĂthetĹ‘. Az önmegvalĂłsĂtás egyensĂşlya. Bár valĂłban bűnös utĂłpisztikus, de nem szentimentális idealista, Huxley is utalt erre a regĂ©nyre, hogy a kockázatok mindig ott vannak.
En la utĂłpica isla de Pali, en un imaginario PacĂfico, el periodista Will Farnaby descubre una nueva religiĂłn, una nueva economĂa agrĂcola, una sorprendente biologĂa experimental, y un extraordinario amor a la vida. Exacto reverso de Un mundo feliz y Nueva visita a un mundo feliz, la isla reĂşne todas las reflexiones y preocupaciones del Ăşltimo Aldous Huxley, sin duda uno de los autores más audaces e interesantes del siglo XX.
EbbĹ‘l az ellentĂ©tbĹ‘l a Farnaby által megtestesĂtett Ă©rtĂ©kek, a nyugati világ Ă©rtĂ©kei könnyen levezethetĹ‘k, Ă©s megkĂ©rdĹ‘jelezik azokat. Az egzotikus sziget Ă©s a nyugati világ közötti párbeszĂ©d mindenekelĹ‘tt a nyugati Ă©letet Ă©s az emberi kockázatokat hordozza magában.
Az időnek meg kell állnia
Hay más vida en Huxley aparte de la Ciencia Ficción. Realmente creo que todo autor de ciencia ficción acaba siendo un filósofo en potencia que plantea hipótesis sobre el ser humano en el mundo. Porque en realidad, el mundo, el cosmos nos es algo completamente desconocido, y de aspectos desconocidos siempre versa la Ciencia Ficción.
Éppen ezĂ©rt ebben az esetben ragyogĂł munkát fedezĂĽnk fel az emberrĹ‘l, annak növekedĂ©sĂ©rĹ‘l, tanulásárĂłl Ă©s a civilizáciĂłnk által lĂ©trehozott szubjektĂv világrĂłl. Sebastian Barnac tizenhĂ©t Ă©ves. RendkĂvĂĽl fĂ©lĂ©nk, jĂłkĂ©pű tinĂ©dzser, költĹ‘ lelkĂ©vel, aki gyengĂ©dsĂ©get Ă©s gyengĂ©dsĂ©get kelt gyermeki vonásai miatt. Egy nyáron Olaszországba utazik, Ă©s abban a pillanatban valĂłban elkezdĹ‘dik az oktatása.
Bruno Rontini, egy jámbor könyvkereskedĹ‘, aki a spirituálisrĂłl tanĂt neki, Ă©s Eustace bácsi, aki megismerteti az Ă©let profán örömeivel. De mindez csak ĂĽrĂĽgy Aldous Huxley számára, hogy megalkosson egy sokkal továbbmutatĂł művet: ötletregĂ©nyt, karakterek regĂ©nyĂ©t, az emberi törtĂ©nelem kritikáját Ă©s utazást az ismeretlen valĂłságába; regĂ©ny, amely addig fejti ki az emberi viselkedĂ©st, amĂg az utĂłszĂłban nem mutatja meg egyszerre minden nagyságát Ă©s nyomorĂşságát.
Először 1944 -ben jelent meg, és maga Huxley tartotta legjobb regényének. A Time Must Stop része Shakespeare ünnepelt verseinek, és az XNUMX -as évek angol társadalmának lenyűgöző ablakából lenyűgöz minket Huxley géniusza. Mint narrátor és drámai helyzetek alkotója, hanem mindenekelőtt a XNUMX. századi filozófia ellentmondásainak, a fájdalom, a remény és az idő valódi természetének elképesztő vizsgálatáért.