Fedezze fel Aldous Huxley 3 legjobb könyvét

Vannak szerzők, akik a legjobb műveik mögé bújnak. Ez az eset Aldous Huxley. Boldog világ, publicada en 1932, pero con carácter atemporal, es esa obra cumbre que todo lector reconoce y valora. Una Transzcendentális sci -fi regény, amely elmélyül a társadalmi és politikai témákban, en la perspectiva ya intuida en esos inicios del siglo XX sobre lo que podría llegar a ser la civilización humana a resultas de su organización social cada vez más burocratizada e inaccesible para la mayoría de sus miembros.

El encaje del individuo en la moral imperante, en la legislación pertinente y en los sistemas de organización planteados siempre resulta un difícil acomodo. El ser humano, por naturaleza siempre contradictorio, difícilmente puede someterse a dictados permanentes, a no ser que los dirigentes sean capaces de conseguir un efecto, un engaño, un truco para someternos a todos.

És még a huszadik században olyan szerzők, mint maga Huxley vagy George Orwell felvetették, amit a disztópikus jövőtől vártak, híradásnak és igazság utáni. Jelenleg nem ritkán tapasztaljuk, hogy elmerülünk abban a jövőben, amely a jelenünk, és amelyet önbeteljesítő jóslatként értünk el, és amelyeket olyan szerzők hoztak nyilvánosságra, mint ez a két korábbi, és néhány más, aki a politikatudományokba merült.

Aldous Huxley három alapvető regénye

Boldog világ

No podía ser de otra forma. En primer lugar del ranking de este autor y probablemente dentro de cualquier ranking un poquito más amplio de literatura del siglo XX. Que sientes frustración, toma una dosis de soma y reajusta tu pensamiento hacia la felicidad que te ofrece el sistema.

Hogy képtelen vagy kiteljesedni egy embertelen világban, vedd be a dupla adag soma -t, és a világ végül az elidegenedés pazar álmában fog magához ölelni. A boldogság valójában soha nem volt más, mint a kémiai kiigazítás. Minden, ami körülötted történik, egy kiszámítható általános terv, alapvető iránymutatásokkal, félúton a sztoicizmus, a nihilizmus és a kémiai hedonizmus között ...

A regény egy olyan világot ír le, amelyben a legrosszabb jóslatok végre valóra váltak: a fogyasztás és a kényelem istenei diadalmaskodnak, és a gömb tíz látszólag biztonságos és stabil zónába van rendezve. Ez a világ azonban feláldozta az alapvető emberi értékeket, és lakóit in vitro termelik a futószalag képére és hasonlatosságára.

Boldog világ

La Isla

La explosiva idea de Un mundo feliz, su extraordinaria exposición y la increíble repercusión social siempre debió quedar insertada en el imaginario del autor. Revisitar una obra redonda no puede ser fácil, así que mejor no sucumbir a la idea. Pero Huxley, en un arrebato de buen ánimo, pensó en escribir sobre la utopía que pudiera superar la distopía de su gran obra.

A sziget azt a lehetséges világot képviseli, ahol az emberek kiteljesedhetnek és boldogok lehetnek azokban a pillanatokban, amikor az élet lehetővé teszi számunkra, hogy boldogok legyünk, míg a tanulás és a bölcsesség a szomorúságból meríthető. Az önmegvalósítás egyensúlya. Bár valóban bűnös utópisztikus, de nem szentimentális idealista, Huxley is utalt erre a regényre, hogy a kockázatok mindig ott vannak.

En la utópica isla de Pali, en un imaginario Pacífico, el periodista Will Farnaby descubre una nueva religión, una nueva economía agrícola, una sorprendente biología experimental, y un extraordinario amor a la vida. Exacto reverso de Un mundo feliz y Nueva visita a un mundo feliz, la isla reúne todas las reflexiones y preocupaciones del último Aldous Huxley, sin duda uno de los autores más audaces e interesantes del siglo XX.

Ebből az ellentétből a Farnaby által megtestesített értékek, a nyugati világ értékei könnyen levezethetők, és megkérdőjelezik azokat. Az egzotikus sziget és a nyugati világ közötti párbeszéd mindenekelőtt a nyugati életet és az emberi kockázatokat hordozza magában.

A sziget, Huxley

Az időnek meg kell állnia

Hay más vida en Huxley aparte de la Ciencia Ficción. Realmente creo que todo autor de ciencia ficción acaba siendo un filósofo en potencia que plantea hipótesis sobre el ser humano en el mundo. Porque en realidad, el mundo, el cosmos nos es algo completamente desconocido, y de aspectos desconocidos siempre versa la Ciencia Ficción.

Éppen ezért ebben az esetben ragyogó munkát fedezünk fel az emberről, annak növekedéséről, tanulásáról és a civilizációnk által létrehozott szubjektív világról. Sebastian Barnac tizenhét éves. Rendkívül félénk, jóképű tinédzser, költő lelkével, aki gyengédséget és gyengédséget kelt gyermeki vonásai miatt. Egy nyáron Olaszországba utazik, és abban a pillanatban valóban elkezdődik az oktatása.

Bruno Rontini, egy jámbor könyvkereskedő, aki a spirituálisról tanít neki, és Eustace bácsi, aki megismerteti az élet profán örömeivel. De mindez csak ürügy Aldous Huxley számára, hogy megalkosson egy sokkal továbbmutató művet: ötletregényt, karakterek regényét, az emberi történelem kritikáját és utazást az ismeretlen valóságába; regény, amely addig fejti ki az emberi viselkedést, amíg az utószóban nem mutatja meg egyszerre minden nagyságát és nyomorúságát.

Először 1944 -ben jelent meg, és maga Huxley tartotta legjobb regényének. A Time Must Stop része Shakespeare ünnepelt verseinek, és az XNUMX -as évek angol társadalmának lenyűgöző ablakából lenyűgöz minket Huxley géniusza. Mint narrátor és drámai helyzetek alkotója, hanem mindenekelőtt a XNUMX. századi filozófia ellentmondásainak, a fájdalom, a remény és az idő valódi természetének elképesztő vizsgálatáért.

Az időnek meg kell állnia
4.6 / 5 - (10 szavazat)

Szólj hozzá

Ez az oldal Akismet-et használ a levélszemét csökkentése érdekében. Tudja meg, hogyan dolgozik a megjegyzés adatainak feldolgozása.