Lényegében görög, annak ellenére, hogy a feltételezett török ​​uralom Kréta felett, amikor Nikosz Kazantzakis jött a világra. Mert kétségtelen, hogy Kazantzakis a régi hellén birodalom huszadik századának egyik kulturális referenciája, amelyet Anthony Queen filmje fedezett fel a nagyközönség számára. irodalmi főszereplő Alexis Zorbas, de korábban felismerték a jó olvasók, akik már szerte a világon cseppenként megtalálhatták első műveit.
És mint egy jĂł görög, Kazantzakis munkáira is kinyomtatja a szigetek szĂ©lsĹ‘sĂ©ges mediterrán fĂ©nyĂ©t, amelynek Ă©les villanásának köszönhetĹ‘en a modern világ lĂ©tfontosságĂş dilemmáival Ă©s odĂĽsszeiájával szĂĽletett, szĂnházával Ă©s Ă©vezredekkel ezelĹ‘tt istenek, hĹ‘sök Ă©s krĂłnikások, akik kĂ©pesek felĂ©breszteni egy egĂ©sz bolygĂł közös kĂ©pzeletĂ©t.
Az irodalmi Nobel -dĂj örököse, de vĂ©gĂĽl az utolsĂł pillanatban, mint hĹ‘s, Achilles örökölte a dicsĹ‘sĂ©gbĹ‘l. Mindennek ellenĂ©re regĂ©nyei mindig megmaradnak, hogy mindenki összegyűjtse fĂ©nyĂ©bĹ‘l, a legmĂ©lyebben eljutĂł tĂĽkrözĹ‘dĂ©st.
Nikos Kazantzakis legjobb 3 ajánlott regénye
Zorba a görög
Egy olyan karakter felállĂtása, mint az a kulturális totem, amely felĂĽlmĂşlja az idĹ‘ket, csak az olyan ĂrĂłk csĂşcsán van Cervantes o Shakespeare. Nem a szereplĹ‘k jelentĹ‘sĂ©gĂ©nek vagy Ă©rtĂ©kĂ©nek összehasonlĂtásárĂłl van szĂł.
A kérdés a mélységről szól, azoknak a módoknak a módjáról, hogyan lehet eljutni egy olyan világból, amely nem olyan gyakori, mint az irodalom, az egész világ felé. És nem, hogy film készült, ez nem mentség. Mert minden bizonnyal az egyetemes irodalom számtalan szereplőjének élete és munkássága is a képernyőre került ... Persze, ha az irodalom nagy géniuszai kiegyensúlyozzák és kompenzálják a cselekmény többi összetevőjét, hogy az egész remekmű legyen, Zorbában csak Zorba van, jóban -rosszban, úgy, hogy mindenek felett kiemelkedik éleivel, emberi kettősségével és nyomorúságával. Zorbában minden mélyebb és transzcendensebb, mert az egész cselekmény körülötte forog, felfedezése és elemzése olyan személy közelségéből, aki megpróbálja megvizsgálni, mint a lélek sebésze.
Zorba nem enged a politikailag korrekteknek, Ă©s nem vállal hĹ‘sies mintákat. TragikomĂ©diáját az Ĺ‘rĂĽlt intenzitásával Ă©li, Ă©s idĹ‘nkĂ©nt a bölcs ember ragyogásával. A könyvekben nĂ©ha bölcsessĂ©get keresnek, mĂłdot arra, hogy a világot átalakĂtĂł mĂłdon lássuk a jobb irányba. Zorba mindenbĹ‘l visszatĂ©rt, Ă©s nyĂlt sĂrja lĂ©tezĂ©sĂ©nek trompe l'oeiljĂ©vel nĂ©z szembe a Dorian Gray csapdába esett egy szigeten Ă©s Ăşj Robinson Crusoe -kĂ©nt fedeztĂ©k fel.
Assisi szegény embere
MerĂ©sz megközelĂteni egy kitalált Ă©letrajzot. MĂ©g inkább azokrĂłl a karakterekrĹ‘l, akiknek dokumentáciĂłi nem tartalmaznak szĂłbeli vallomást sem. Csodái, krĂłnikái, evangelizálĂł cĂ©ljának világmĂ©retű terjedelme ismert San FranciscĂłrĂłl.
De onnan egy olyan Ă©letrajzot rajzolni, amely azzal a ragyogással egĂ©szĂti ki az anekdotát, nĂ©ha merĂ©sz, ha nem kockázatos. MĂ©g inkább, ha szent jellemrĹ‘l van szĂł. A kĂ©rdĂ©s az, hogy a szentet demisztifikáljuk, Ă©s olyan nevet adunk neki, amely már a kezdethez vezet, az ember felĂ©, aki mĂ©g mindig semmi a szegĂ©nysĂ©gĂ©n kĂvĂĽl. Egy olyan szerzĹ‘ számára, mint Kazantzakis, aki kezdeti szocialista meggyĹ‘zĹ‘dĂ©sei alapján át tudott lĂ©pni az ateizmuson, ez a mű valĂłszĂnűleg Szent Pál lovárĂłl esett. Vagy talán csak a felszabadĂtás gyakorlata, egy olyan szemĂ©lyisĂ©g humanizálása, amely hatással volt rá, Ă©s akitĹ‘l a legtĂşllĂ©pĹ‘bbet, az emberi rugalmasságra, erĹ‘feszĂtĂ©sre Ă©s odaadásra valĂł kĂ©pessĂ©get mentette meg.
Talán a jó kommunizmusról van szó, arról, amelyik nem hatalomra kerül, hanem megadja magát a hit és a remény meggyőződésének, különösen a saját testvéreik által a Földön örököltek között.
Krisztus ismĂ©t keresztre feszĂtett
MiĂłta Krisztus ĂĽzenetĂ©t kinyomtatták a Bibliában, nyĂltan nyilvánvalĂłvá váltak az egyház ellentmondásai, amelyek felelĹ‘sek Isten öröksĂ©gĂ©nek öröklĂ©sĂ©Ă©rt.
Az elsĹ‘ kĹ‘, amelyre a keresztĂ©nysĂ©get Ă©pĂtettĂ©k, már elĂtĂ©ltnek látszott, hogy támogasson mindenfĂ©le fĂ©lreĂ©rtĂ©st, amely a hatalom, a lelkiismeret feletti hatalmi akarat Ă©s a vallás mint tökĂ©letes eszköz fĂ©lelme iránt Ă©rdekelt. A huszadik század elejĂ©n járunk LikĂłvrisi városában, Ă©s a nagyhĂ©tre kĂ©szĂĽlĂĽnk. Közben egy megtámadott város szegĂ©ny szomszĂ©dai a testvĂ©ri segĂtsĂ©gre várva özönlenek LikĂłvrisibe.
A nagyhét ábrázolásának paradoxonában és a mészárlás előtt álló testvérek elhanyagolásában egy történet cselekménye ébred fel, amely a szereplőket új Pilátus és új Szanhedrin elé helyezi. És talán a vége ugyanaz az áldozat ismét bűntudattal terhelt. Hacsak valaki nem úgy dönt, hogy egyházként jár el, valóban a szeretett Jézus Krisztus helyén cselekedne.