GK Chesterton kĂ©tsĂ©gkĂvĂĽl szellemi ĂrĂł volt tágabb Ă©rtelmĂ©ben Ă©s igen gazdag árnyalatokkal. Irodalmi származásátĂłl, mint ezoterikus tĂ©mákkal foglalkozĂł cikkek szerkesztĹ‘jekĂ©nt, egĂ©szen a katolicizmusra valĂł vĂ©gsĹ‘ áttĂ©rĂ©sĂ©ig, e spirituális cselekmĂ©ny kĂĽlönbözĹ‘ fázisaiban megyĂĽnk keresztĂĽl Chestertonon.
És tudod mit? Nekem ez tökĂ©letesnek tűnik. Az ember nem az, aki örökkĂ©. Az Ă©let varázsa sokban rejlik a változásban, tehát ha te Chesterton VĂ©gĂĽl saját lelki változatossága miatt a paradoxonok hercegĂ©nek neveztĂ©k el, amely mĂ©g eszközkĂ©nt is szolgált az irodalmi paradoxonok bemutatására, amellyel mindig ki tudott vonni valami tanĂtást ..., nos, Ă©reztem az illatát.
A lĂ©nyeg az, hogy az irodalom mint terĂĽlet szinte tĂşl kicsi volt számára. A 70 regĂ©ny körĂĽli Ărás nem triviális kĂ©rdĂ©s, legalábbis azokon a műfajokon kĂvĂĽl, amelyek hajlamosabbak a lineárisabb elbeszĂ©lĂ©sre, mint pĂ©ldául a romantikus.
Chesterton három legjobb könyvĂ©nek merĂ©szsĂ©ge bizonyos igĂ©nyessĂ©get Ă©s merĂ©szsĂ©get mutat. De mivel valaki ennek a blognak a tulajdonosa Ă©s ura, bele fogok kezdeni annak ellenĂ©re, hogy nem volt szerencsĂ©m elolvasni mindent, amit Chesterton Ărt, hiszen sok verseskönyv, EsszĂ©k mindenfĂ©le utazási könyvek, szemĂ©lyisĂ©gek Ă©letrajzai Ă©s regĂ©nyei elgondolkodnak rajta ...
3 legjobb Chesterton regény
Az az ember, aki csütörtök volt
Ezen egyedĂĽlállĂł cĂm mögött egy detektĂvregĂ©nyt találunk, amely az ambivalens ĂrĂł paradoxonjára mutatott ajándĂ©kát bemutatva egyben az angol-katolicizmus által erĹ‘sen befolyásolt gondolkodásának nyilatkozata is az 1908-as megjelenĂ©skor.
A kĂ©rdĂ©s az, hogyan jutott ehhez a kettĹ‘s regĂ©nyhez, a szĂłrakozás Ă©s a prĂłba között. Chesterton erĂ©nye sokszor abban rejlik, hogy feszĂĽltsĂ©gĂ©vel Ă©s kiszámĂthatatlan fordulataival szilárd rendĹ‘rsĂ©gi Ă©rvelĂ©st tud felvenni, miközben elmĂ©lyĂĽl azon gondolatok kritikájában, amelyekrĹ‘l Ăşgy vĂ©lte, hogy a fatalizmus terhĂ©t hordozza magában kommunikált.
Ezért egy regény, több olvasattal, amelyek mindig megzavarták, de nagyra értékelték, és még mindig tartják a kritikusok és az olvasók.
Brown atya kedvessége
Brown atya, mint minden tipikus jellemzĂ©sen tĂşl bűnĂĽgyi nyomozĂł. Mit akart tenni Chesterton azzal, hogy egy papot ikonikus detektĂvtörtĂ©netĂ©vĂ© változtatott?
Amikor kiadta ezt a történetkönyvet, Chesterton még nem volt katolikus, de már kezdett kapcsolatba lépni a katolikusokkal. Korábbi vallásának és a vágyakozással várt vallásának hatására minden bizonnyal ez az új hősfelfogás vezetett, amely révén mindenféle bűncselekményt feloldhat.
A könyv a kiadások szerint általában a következőket tartalmazza: A láthatatlan ember, a titkos kert, Isten kalapácsa, Apolló szeme, a kék kereszt, a félreérthető forma, Izrael őszintesége növekszik, a törött kard jele, a vándorcsillagok, a titokzatos lépések, a bűnök Saradine herceg és a halál három eszköze.
Don Quijote visszatérése
Chestertonnak is volt néhány szava a legillusztráltabb nemzeti karakterünkre. És minden bizonnyal szép szavak és ragyogó tisztelgés voltak. A szerző utolsó regényében ismerjük az övét karakter Michael Herne, különc könyvtáros, magasan művelt és el van keseredve korának társadalmának eseményeitől.
Egy alkalommal eljátssza Rey szerepét egy darabban. És ekkor meglátja a fényt, vadonatúj királyruhájával úgy dönt, hogy kimegy az utcára, hogy visszanyerje a józanság birodalmát a kiváltságokkal szemben, akik szeszélyük szerint uralkodnak.
Ekkor megjelent egy Ăşj Quijote, amely Ăşj OroszlánszĂvű Richárddá alakult át, aki felfedezi, hogy mennyi dolga van ahhoz, hogy arisztokratákat, bĂĽrokratákat Ă©s vĂ©gsĹ‘ soron mindazokat, akiknek utĂłtagja -kráta, ostobaságtĂłl megfosztja.