เชเชฒเซ‡เช•เซเชธ เชฎเชพเช‡เช•เชฒเชพเช‡เชกเซเชธ เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ 3 เชถเซเชฐเซ‡เชทเซเช  เชชเซเชธเซเชคเช•เซ‹

Hay paรญses o regiones con una gran cantera de autores del gรฉnero de turno (no podemos obviar al noir nรณrdico como paradigma). Pero tambiรฉn encontramos, por el contrario, a escritores de paรญses sin cantera que acaban siendo la parte por el todo y sobresaliendo เชงเซเชตเชœ เชคเชฐเซ€เช•เซ‡ เชคเซ‡เชฎเชจเชพ เชจเชพเชฎ เชธเชพเชฅเซ‡. เชคเซ‡ เช“เช›เชพ เชฒเซ‹เช•เชชเซเชฐเชฟเชฏ เชฎเซ‚เชณเชจเชพ เชธเช‚เชฆเชฐเซเชญเชฎเชพเช‚ เชธเชฎเช—เซเชฐ เชตเชฟเชถเซเชตเชจเชพ เชตเชพเชšเช•เซ‹เชจเซ€ เช…เชœเซเชžเชพเชจเชคเชพเชจเชพ เช‰เชœเซเชœเชก เชญเซ‚เชฎเชฟเชฎเชพเช‚เชฅเซ€ เชšเซ‹เช•เซเช•เชธ เชฐเซ€เชคเซ‡ เชชเซเชฐเชตเซ‡เชถ เช•เชฐเชตเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡.

เชธเชพเชฏเชชเซเชฐเชฟเชฏเซ‹เชŸ เชเชฒเซ‡เช•เซเชธ เชฎเชพเช‡เช•เชฒเชพเชฏเชกเซเชธ เชคเซ‡เชจเซ€ เชชเชพเชธเซ‡ เชชเซ‹เชคเชพเชจเซ€ เชชเซ‡ generationเซ€เชจเชพ เช…เชจเซเชฏ เชฒเซ‹เช•เซ‹เชจเซ€ เชˆเชฐเซเชทเซเชฏเชพ เช•เชฐเชตเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชนเชตเซ‡ เช•เช‚เชˆ เชจเชฅเซ€ เชœเซเช†เชจ เช—เซ‹เชฎเซ‡เช เชœเซเชฐเชพเชกเซ‹, si miramos de puertas hacia adentro. Y eso que Michaelides apenas ha dado comienzo a su carrera literaria, asentรกndose en el suspense mรกs despiadado, en los giros ingeniosos y en la tensiรณn que avanza desde el desconcierto fronterizo con el miedo.

No podรญa ser de otra forma para un narrador acostumbrado, hasta su primer gran รฉxito en novela, a escenarios mรกs tangibles como guionista de cine. Pero es que la literatura es lo que tiene, no se depende de nadie, ni productores, ni actores, ni presupuestos ingentes para efectos especiales, ni licencias de rodaje. Todo nace de la imaginaciรณn y desde ahรญ se extiende a unos lectores ya encandilados con esas oscuridades propuestas por Michaelides.

เช—เซเชจเซ‡เช—เชพเชฐ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชคเชฎเชพเชฎ เช•เชพเชณเชพ เชถเซˆเชฒเซ€เชจเชพ เชฒเซ‡เช–เช•เซ‹เชจเชพ เช•เซเชฆเชฐเชคเซ€ เชชเซเชฐเซ‡เชฎเชจเซ€ เชฌเชนเชพเชฐ, เชฎเชพเชˆเช•เชฒเชพเชˆเชกเซเชธ เชฎเซ‚เชณเชญเซ‚เชค เชฐเซ€เชคเซ‡ เช…เช‚เชฆเชฐเชฅเซ€ เชฐเซ‹เชฎเชพเช‚เชšเช• เช›เซ‡, เชœเซ‡ เชคเซ‡เชจเชพ เชชเชพเชคเซเชฐเซ‹เชจเซ€ เชคเซเชตเชšเชพ เชนเซ‡เช เชณเชจเชพ เชญเชฏ เช…เชจเซ‡ เชคเชฃเชพเชต เชชเชฐ เช†เชงเชพเชฐเชฟเชค เช›เซ‡. เช†เชฎ เชตเชฃเช‰เช•เซ‡เชฒเชพเชฏเซ‡เชฒเชพ เช•เซ‡เชธเซ‹ เชคเซ‡เชฎเชจเชพ เชจเชพเชฏเช•เชจเชพ เชœเซ€เชตเชจเชจเซ€ เชธเชฎเชพเช‚เชคเชฐ เชฅเชพเชฏ เช›เซ‡. เชคเซ‡เชฎเชจเซ€ เชจเชตเชฒเช•เชฅเชพเช“เชจเซ‹ เชธเชฎเซ‚เชน เชญเซเชฐเชพเชฎเช• เชŸเซเช•เชกเชพเช“เชจเซ€ เช•เซ‹เชฏเชกเชพเช“, เช…เชชเชฐเชพเชง เชตเชฟเชถเซ‡ เชตเชฟเชถเชพเชณ เชญเซเชฒเชญเซเชฒเชพเชฎเชฃเซ€เช“, เชฐเชนเชธเซเชฏเซ‹ เช…เชจเซ‡ เช…เช‚เชงเช•เชพเชฐเชฅเซ€ เช–เชพเชˆ เชœเชตเชพเชจเชพ เชฒเชพเช—เซ‡ เชคเซ‡เชตเชพ เชฒเซ‹เช•เซ‹เชจเชพ เชจเชธเซ€เชฌเชจเชพ เช…เชจเซเชฏ เชจเช•เชถเชพ เช›เซ‡. เชเช• เชชเซเชฐเชพเชฐเชฌเซเชง เชœเซ‡ เช†เชชเชฃเซ€ เช†เช‚เช–เซ‹ เชธเชฎเช•เซเชท เชฌเชจเซ‡ เช›เซ‡ เชคเซ‡ เชชเชนเซ‡เชฒเชพเช‚ เชœ เช†เชชเชฃเซ‡ เชคเซ‡เชฎเชจเซ‡ เชคเซ‡เชฎเชจเซ€ เช…เชธเซเชชเชทเซเชŸ เชตเชพเชฐเซเชคเชพ เชธเชพเชฅเซ‡ เชธเชฎเชพเชšเชพเชฐเชฎเชพเช‚ เชฆเซ‡เช–เชพเชฏ เช›เซ‡. เชคเซ‹ เชนเชพ, เช›เซ‡เชตเชŸเซ‡ เช†เชชเชฃเซ‡ เชคเซ‡ เชœเช‚เช—เชฒเซ€ เชฌเชพเชœเซ เชถเซเช‚ เชฅเชพเชฏ เช›เซ‡ เชคเซ‡เชจเซ€ เชตเชฟเช•เซƒเชค เชตเชฟเช—เชคเซ‹เชจเซ‡ เชตเชฟเช—เชคเชตเชพเชฐ เชœเชพเชฃเซ€ เชถเช•เซ€เช เช›เซ€เช ...

เชเชฒเซ‡เช•เซเชธ เชฎเชพเช‡เช•เชฒเชพเช‡เชกเซเชธ เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ เชŸเซ‹เชšเชจเซ€ เชญเชฒเชพเชฎเชฃ เช•เชฐเชพเชฏเซ‡เชฒ เชชเซเชธเซเชคเช•เซ‹

เชถเชพเช‚เชค เชฆเชฐเซเชฆเซ€

เชจเซเชฏเชพเชฏ เชฒเช—เชญเช— เชนเช‚เชฎเซ‡เชถเชพ เชตเชณเชคเชฐ เชฎเชพเช‚เช—เซ‡ เช›เซ‡. เชœเซ‹ เชคเซ‡ เชจ เช•เชฐเซ€ เชถเช•เซ‡, เช…เชฅเชตเชพ เชœเซ‹ เชคเซ‡ เช•เซ‹เชˆ เชฐเซ€เชคเซ‡ เชตเชณเชคเชฐ เช†เชชเซ€ เชถเช•เชพเชฏ เชชเชฐเช‚เชคเซ เช•เซ‡เชŸเชฒเชพเช• เชจเซเช•เชธเชพเชจ เชชเซเชฐเชตเชฐเซเชคเซ‡ เช›เซ‡, เชคเซ‹ เชคเซ‡เชจเซ‡ เชธเชพเชงเชจ เชคเชฐเซ€เช•เซ‡ เชธเชœเชพ เชชเชฃ เช›เซ‡. เช•เซ‹เชˆ เชชเชฃ เชธเช‚เชœเซ‹เช—เซ‹เชฎเชพเช‚, เชจเซเชฏเชพเชฏเชจเซ‡ เชนเช‚เชฎเซ‡เชถเชพ เช‰เชฆเซเชฆเซ‡เชถเซเชฏ เชธเชคเซเชฏเชจเซ€ เชœเชฐเซ‚เชฐ เชนเซ‹เชฏ เช›เซ‡ เชœเซ‡เชฎเชพเช‚เชฅเซ€ เช•เซ‡เชŸเชฒเชพเช• เชคเชฅเซเชฏเซ‹ เชฒเชพเชฏเช• เชฌเชจเซ‡ เช›เซ‡.

เชชเชฐเช‚เชคเซ เชเชฒเชฟเชธเชฟเชฏเชพ เชฌเซ‡เชฐเซ‡เชจเซเชธเชจ เชคเซ‡เชจเชพ เชชเชคเชฟเชจเซ€ เชนเชคเซเชฏเชพ เชคเชฐเชซ เช…เชตเชฟเชถเซเชตเชธเชจเซ€เชฏ เชฐเซ€เชคเซ‡ เชจเชฟเชฐเซเชฆเซ‡เชถ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡ เชคเซ‡เชตเชพ เชชเซเชฐเชพเชตเชพเชจเชพ เชšเชนเซ‡เชฐเชพ เชชเชฐ เชชเซเชฐเช•เชพเชถ เชชเชพเชกเชคเซเช‚ เช•เช‚เชˆเชชเชฃ เช•เชนเซ‡เชตเชพ เชคเซˆเชฏเชพเชฐ เชจเชฅเซ€. เช†เชฐเซ‹เชชเซ€เชจเซ€ เชœเซเชฌเชพเชจเซ€ เชตเช—เชฐ เชจเซเชฏเชพเชฏ เชนเช‚เชฎเซ‡เชถเชพ เชฒเช‚เช—เชกเชพเชคเซ‹ เชนเซ‹เชฏ เชคเซ‡เชตเซเช‚ เชฒเชพเช—เซ‡ เช›เซ‡. เช†เชถเซเชšเชฐเซเชฏเชฎเชพเช‚ เช…เชตเชฒเซ‹เช•เชจ เช•เชฐเชจเชพเชฐเชพ เชธเชฎเชพเชœ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชนเชœเซ เชชเชฃ เชตเชงเซ เชเช• เชธเซเชคเซเชฐเซ€ เชœเซ‡เชจเชพ เชธเซ€เชฒเชฌเช‚เชง เชนเซ‹เช  เช•เช‚เชˆเชชเชฃ เชธเชฎเชœเชพเชตเชคเชพ เชจเชฅเซ€, เช•เช‚เชˆเชชเชฃ เชธเซเชชเชทเซเชŸเชคเชพ เช•เชฐเชคเชพ เชจเชฅเซ€. เช…เชจเซ‡ เชฎเซŒเชจ, เช…เชฒเชฌเชคเซเชค, เชธเชฎเช—เซเชฐ เช‡เช‚เช—เซเชฒเซ‡เชจเซเชกเชฎเชพเช‚ เช‰เชคเซเชธเซเช•เชคเชพเชจเชพ เชชเชกเช˜เชพเชจเซ‡ เชœเชพเช—เซƒเชค เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡.

เชœเซ‹ เชชเซเชฐเชพเชฐเช‚เชญเชฟเช• เชชเซเชฒเซ‹เชŸ เชชเชนเซ‡เชฒเซ‡เชฅเซ€ เชœ เชเชฒเชฟเชธเชจเชพ เชชเชพเชคเซเชฐ เชคเชฐเชซ เช†เชคเซเชฎเชจเชฟเชฐเซ€เช•เซเชทเชฃ เชฐเซ€เชคเซ‡ เชธเชธเซเชชเซ‡เชจเซเชธเชจเซ€ เชตเชฟเชถเซ‡เชท เช…เชจเซ‡ เช†เช•เชฐเซเชทเช• เชญเชพเชตเชจเชพเชจเซ‡ เช†เชฎเช‚เชคเซเชฐเชฃ เช†เชชเซ‡ เช›เซ‡, เชœเซ‡เชฎ เช•เซ‡ เชฅเชฟเชฏเซ‹ เชซเซ‡เชฌเชฐ เชคเซ‡ เชธเซ€เชฒเชฌเช‚เชง เชฐเซ‚เชชเชฐเซ‡เช–เชพเช“เชจเซ‡ เชถเซ‹เชงเชตเชพเชจเซ‹ เชชเซเชฐเชฏเชพเชธ เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡, เชชเซเชฒเซ‹เชŸ เชตเชงเซเชจเซ‡ เชตเชงเซ เชคเชฃเชพเชต เชฒเซ‡ เช›เซ‡.

เชเชฒเชฟเชธเชฟเชฏเชพ เชฌเซ‡เชฐเซ‡เชจเซเชธเชจ เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡เชจเชพ เชฎเชจเซ‹เชตเซˆเชœเซologistเชพเชจเชฟเช• เชฎเชพเชŸเซ‡ เช…เชญเซเชฏเชพเชธเชจเชพ เช†เชงเชพเชฐ เชคเชฐเซ€เช•เซ‡ เชคเซ‡เชจเชพ เชธเช‚เชœเซ‹เช—เซ‹ เชชเซเชฐเช•เชพเชถ เชฒเชพเชตเชตเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชจเชฟเชถเซเชšเชฟเชค เช›เซ‡. เชฎเซ‹เชŸเซ‡ เชญเชพเช—เซ‡ เชธเชพเชฎเชพเชจเซเชฏ เชœเซ€เชตเชจ เชธเชพเชฅเซ‡ เชชเซเชฐเชคเชฟเชทเซเช เชฟเชค เช•เชฒเชพเช•เชพเชฐ. เชœเซเชฏเชพเช‚ เชธเซเชงเซ€ เชฎเช—เชœเชฎเชพเช‚ เชคเซ‡ เช•เซเชฒเชฟเช• เชจ เชฅเชพเชฏ เชคเซเชฏเชพเช‚ เชธเซเชงเซ€ เชคเซ‡เชจเชพ เชชเชคเชฟ เชคเชฐเชซเชฅเซ€ เชฎเชพเชฅเชพ เชชเชฐ เชชเชพเช‚เชš เชถเซ‹เชŸ ... เชชเช›เซ€ เชฎเซŒเชจ.

Theo llega hasta la cรกrcel en la que Alicia cumple su condena. El acercamiento a la mujer, evidentemente no es nada fรกcil. Pero Theo tiene sus herramientas para ir atando algรบn cabo, tirar de algรบn hilo desde ese silencio como refugio, pero del que todo humano debe salir de vez en cuando como animal en su madriguera. No solo las palabras transmiten informaciรณnโ€ฆ

เชœเซเชฏเชพเช‚ เชธเซเชงเซ€ เชฅเชฟเชฏเซ‹ เชฌเชงเซเช‚ เชœ เชœเชพเชฃเชตเชพเชจเซ‹ เชตเชฟเชšเชพเชฐ เชจ เช•เชฐเซ‡ เชคเซเชฏเชพเช‚ เชธเซเชงเซ€. เช•เชพเชฐเชฃ เช•เซ‡ เชคเซ‡, เชเช•เชฎเชพเชคเซเชฐ เชตเซเชฏเช•เซเชคเชฟ เชœเซ‡ เชจเชœเซ€เช• เช†เชตเซ€ เชฐเชนเซเชฏเซ‹ เช›เซ‡, เชเชฒเชฟเชธเชฟเชฏเชพเชจเชพ เชฎเชพเชจเชธเชจเชพ เช•เซ‚เชตเชพเชฎเชพเช‚ เช‰เชคเชฐเซ€ เชฐเชนเซเชฏเซ‹ เช›เซ‡, เชคเซ‡เชจเซ‡ เชกเชฐ เชฒเชพเช—เชตเชพ เชฎเชพเช‚เชกเซ‡ เช›เซ‡ เช•เซ‡ เชคเซ‡ เชชเชฃ เชญเชฏ เชตเชฟเชจเชพเชจเชพ เช›เซ‡เชฒเซเชฒเชพ เชธเชคเซเชฏ เชชเชนเซ‡เชฒเชพ เชชเซเชฐเช•เชพเชถ เชตเช—เชฐ เชนเชถเซ‡ เชœเซ‡ เชคเซ‡เชจเซ€ เชฐเชพเชน เชœเซ‹เชˆ เชถเช•เซ‡ เช›เซ‡ เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡ เชฌเชงเซเช‚ เชœ เช…เชธเซเชตเชธเซเชฅ เช•เชฐเชถเซ‡.

เชง เชธเชพเชฏเชฒเซ‡เชจเซเชŸ เชชเซ‡เชถเชจเซเชŸ, เชเชฒเซ‡เช•เซเชธ เชฎเชพเช‡เช•เชฒเชพเชฏเชกเซเชธ เชฆเซเชตเชพเชฐเชพ

เชฎเซ‡เช‡เชกเชจเซเชธ

El tรฉrmino doncella suena tan arcaico como siniestro porque incluso apunta a la visiรณn de la sexualidad femenina como un trofeo. Y porque despierta esa aberrante sensaciรณn de la masculinidad como una perversa nociรณn de superioridad. Una superioridad de la que puede desprenderse la aviesa idea de que ellas le pertenecen. Porque sรณlo รฉl es capaz de guiarlas y convencerlas para que se entreguen en cuerpo y almaโ€ฆ

A sus treinta y seis aรฑos, Mariana intenta recuperarse de la pรฉrdida de Sebastiรกn, el gran amor de su vida, ahogado durante unas vacaciones en una isla griega. Ella trabaja en Londres como terapeuta, pero cuando su sobrina Zoe, la รบnica familia que le queda, la llama desde Cambridge para contarle que Tara, su mejor amiga, ha sido brutalmente asesinada cerca de la residencia de estudiantes, decide acudir en su ayuda.

เชคเซเชฏเชพเช‚ เชคเซ‡ เช•เซเชฒเชพเชธเชฟเช•เชฒ เชซเชฟเชฒเซ‹เชฒเซ‹เชœเซ€เชจเชพ เชชเซเชฐเชญเชพเชตเชถเชพเชณเซ€ เชชเซเชฐเซ‹เชซเซ‡เชธเชฐ เชซเซ‹เชธเซเช•เชพเชจเซ‡ เชฎเชณเซ‡ เช›เซ‡. เชชเซเชฐเซ‹เชซเซ‡เชธเชฐ เชเช• เช–เซ‚เชฌ เชœ เชชเชธเช‚เชฆ เช•เชฐเซ‡เชฒเซ€ เชธเซเชคเซเชฐเซ€ เชถเชฟเชทเซเชฏเซ‹ เชธเชพเชฅเซ‡ เช…เชญเซเชฏเชพเชธ เชœเซ‚เชฅ เชœเชพเชณเชตเซ‡ เช›เซ‡, เชคเชฎเชพเชฎ เชธเซเช‚เชฆเชฐ เช…เชจเซ‡ เชญเชฆเซเชฐ เชชเชฐเชฟเชตเชพเชฐเซ‹เชฎเชพเช‚เชฅเซ€, เชœเซ‡เชฎเชพเช‚เชฅเซ€ เชคเชพเชฐเชพเชจเซ‹ เชเช• เชญเชพเช— เชนเชคเซ‹: เชฎเซ‡เช‡เชกเชจเซเชธ. เชฏเซเชตเชคเซ€เชจเชพ เชฌเซ‡เชกเชฐเซ‚เชฎเชฎเชพเช‚, เชฎเชพเชฐเชฟเชฏเชพเชจเชพเชจเซ‡ เชถเชพเชธเซเชคเซเชฐเซ€เชฏ เช—เซเชฐเซ€เช•เชฎเชพเช‚ เช•เซ‡เชŸเชฒเซ€เช• เช•เชฒเชฎเซ‹ เชธเชพเชฅเซ‡เชจเซเช‚ เชเช• เชชเซ‹เชธเซเชŸเช•เชพเชฐเซเชก เชฎเชณเซ‡ เช›เซ‡ เชœเซ‡ เชฌเชฒเชฟเชฆเชพเชจเชจเซ€ เชฎเชพเช‚เช— เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡. เชŸเซ‚เช‚เช• เชธเชฎเชฏเชฎเชพเช‚ เช…เชจเซเชฏ เชฎเซ‡เช‡เชกเชจเซเชธเชจเซ€ เชฒเชพเชถเซ‹ เช•เซ‡เชฎเซเชชเชธเชฎเชพเช‚ เชคเซ‡เชฎเชจเซ€ เช†เช‚เช–เซ‹ เชฌเชนเชพเชฐ เช•เชพเชขเซ‡เชฒเซ€ เช…เชจเซ‡ เชนเชพเชฅเชฎเชพเช‚ เช…เชจเชพเชจเชธ เชธเชพเชฅเซ‡ เชฆเซ‡เช–เชพเชถเซ‡, เช…เชจเซ‡ เชฎเชพเชฐเชฟเชฏเชพเชจเชพเชจเซ‡ เชฎเชพเชคเซเชฐ เช† เช—เซเชจเชพเช“เชจเชพ เช‰เช•เซ‡เชฒเชจเซ‹ เชœ เชจเชนเซ€เช‚, เชชเชฃ เชคเซ‡เชจเชพ เชชเซ‹เชคเชพเชจเชพ เชญเซ‚เชคเช•เชพเชณเชจเชพ เชญเซ‚เชคเซ‹เชจเซ‹ เชชเชฃ เชธเชพเชฎเชจเซ‹ เช•เชฐเชตเซ‹ เชชเชกเชถเซ‡.

เชชเซเชฐเช•เซ‹เชช

Las emociones mรกs antagรณnicas y su fatal encuentro en los polos. Too much love will kill you, como decรญa el bueno de Freddy Mercury. Nada mรกs cierto y nada mรกs conocido por quienes consigue llegar a lo mรกs extremo del amor, allรญ donde la vida duele y desgasta, tan solo de pensar que pueda darse la existencia sin ese otro ser amado. La locura entonces no es otra cosa que la razรณn, que como dirรญa Heine, ha tomado la firme determinaciรณn de volverse loca.

Esta es la historia de un asesinato. O quizรก esto no sea del todo cierto. En el fondo, es sobre todo una historia de amor. Lana Farrar es una antigua estrella de cine, un icono de la moda admirado durante aรฑos. Desde que su marido falleciรณ, vive reclusa en su mansiรณn de Londres. Cada aรฑo invita a sus amigos mรกs รญntimos a escapar del clima inglรฉs y pasar la Pascua en su idรญlica isla griega privada, un pequeรฑo islote de lujo azotado por un poderoso viento que los lugareรฑos llaman ยซla furiaยป.

Cuando la furia deja al grupo atrapado en la isla sin poder salir, las viejas amistades acaban sacando a flote el odio, la envidia y el deseo de venganza reprimidos durante aรฑos. Y, de repente, alguien desaparece. Asรญ se inicia un juego de encerronas y trampas, una batalla de ingenio llena de giros y sorpresas que desemboca en un final inolvidable donde resuenan los ecos del temible The Grove, el cรฉlebre hospital psiquiรกtrico de La paciente silenciosa.

เชฐเซ‡เชŸ เชชเซ‹เชธเซเชŸ

เชเช• เชŸเชฟเชชเซเชชเชฃเซ€ เชฎเซ‚เช•เซ‹

เชธเซเชชเชพเชฎ เช˜เชŸเชพเชกเชตเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡ เช† เชธเชพเช‡เชŸ Akismet เชจเซ‹ เช‰เชชเชฏเซ‹เช— เช•เชฐเซ‡ เช›เซ‡. เชคเชฎเชพเชฐเซ‹ เชŸเชฟเชชเซเชชเชฃเซ€ เชกเซ‡เชŸเชพ เช•เซ‡เชตเซ€ เชฐเซ€เชคเซ‡ เชชเซเชฐเช•เซเชฐเชฟเชฏเชพ เช•เชฐเชตเชพเชฎเชพเช‚ เช†เชตเซ‡ เช›เซ‡ เชคเซ‡ เชœเชพเชฃเซ‹.